Utolsó kommentek

  • Toronyőrbácsi: @Ping-Pong: Le a kalappal! De Azazek most akkor ki is valójában?Istenség, dámon,félisfen, kitaszított? Ezeket a magyarázatokat ismerem. Ezen a véleményen vagy te is? Sokadszorra olvasva is megrázol!... (2012.05.08. 01:11) Ki a fene az az Azazel?
  • Ping-Pong: "A 7–10 v.-ben vélhetőleg egy régi, „pusztai” jellegű emlék tükröződik (bár régebbi ószöv.-i írásokban, valamint az ünnepnek két említett locusában nem találkozunk velük). Az 5 v. szerint a gyülekez... (2012.05.07. 10:01) Ki a fene az az Azazel?
  • Ping-Pong: "A héber szöveg így szól: ... sorsot a két bakra; egy sorsot az Úr számára s egy sorsot Ázázel számára. – A zsidó hagyományok szerint ez úgy történt, hogy a főpap két kis fadarabot vetett egy edényb... (2012.05.07. 09:55) Ki a fene az az Azazel?
  • Toronyőrbácsi: Hol van most a sok lelkes "keresztény," aki alig várja ,hogy megcáfolhassa amit írtál? Talán egy másik blogon elégítik ki szellemi szükségletüket?:D (2012.04.15. 15:15) Ki a fene az az Azazel?
  • Aqwsed12345: reginamundi.hu/library/bangha_bela_30_kotet/01_kotet.pdf (2012.04.09. 13:56) Köszöntő
  • Utolsó 20

HTML

Címkék

Kategóriák

Friss topikok

  • Toronyőrbácsi: @Ping-Pong: Le a kalappal! De Azazek most akkor ki is valójában?Istenség, dámon,félisfen, kitaszított? Ezeket a magyarázatokat ismerem. Ezen a véleményen vagy te is? Sokadszorra olvasva is megrázol!... (2012.05.08. 01:11) Ki a fene az az Azazel?
  • Aqwsed12345: reginamundi.hu/library/bangha_bela_30_kotet/01_kotet.pdf (2012.04.09. 13:56) Köszöntő

Címkék

mítoszromboló

Ezen a blogon minden kétséget kizáró hitet szeretnénk kimunkálni az IGAZSÁG iránt. Nincsenek tabuk se cenzúra.

Friss topikok

  • Toronyőrbácsi: @Ping-Pong: Le a kalappal! De Azazek most akkor ki is valójában?Istenség, dámon,félisfen, kitaszít... (2012.05.08. 01:11) Ki a fene az az Azazel?
  • Aqwsed12345: reginamundi.hu/library/bangha_bela_30_kotet/01_kotet.pdf (2012.04.09. 13:56) Köszöntő

Archívum

Ki a fene az az Azazel?

2012.04.09. 16:06 | zatarra | 4 komment


„Azután vegye elő a két kecskebakot, és állassa azokat az Úr elé a gyülekezet sátorának nyílásához,
És vessen sorsot Áron a két bakra; egyik sorsot az Úrért, a másik sorsot Azázelért.
És áldozza meg Áron azt a bakot, a melyre az Úrért való sors esett, és készítse el azt bűnért való áldozatul.
Azt a bakot pedig, a melyre az Azázelért való sors esett, állassa elevenen az Úr elé, hogy engesztelés legyen általa, és hogy elküldje azt Azázelnek a pusztába.”

(III. Mózes 16:7-10)

Tehát Áronnak két bakot kellett áldoznia, az egyiket az Úrnak, a másikat Azazelnek. Mi a fene?

Kíváncsivá tett a dolog, így utánanéztem angol nyelvű Bibliákban. Meglepetésemre azonban azokban mást találtam.

Pl. a New International Version-ban:

„Then he is to take the two goats and present them before the LORD at the entrance to the tent of meeting. He is to cast lots for the two goats—one lot for the LORD and the other for the scapegoat. Aaron shall bring the goat whose lot falls to the LORD and sacrifice it for a sin offering. But the goat chosen by lot as the scapegoat shall be presented alive before the LORD to be used for making atonement by sending it into the wilderness as a scapegoat.”

Azazel nevét behelyettesítették azzal, hogy „scapegoat”, azaz bűnbak. Ugyanígy van a klasszikus angol nyelvű Bibliában, a King James Version-ben is. Tehát az angol Bibliákban nem Azazelnek küldték ki a bakot a pusztába, hanem bűnbakként…

Természetesen ez még inkább felkeltette az érdeklődésemet. Miért titkolja az Azazel nevet néhány fordítás? Azért találtam olyan angol verziót is, ahol meghagyták a szövegben Azazelt. A Common English Bible így fordítja:

„He will take the two male goats and place them before the LORD at the meeting tent’s entrance. Aaron will cast lots over the two goats: one lot labeled “the LORD’s” and the other lot labeled “Azazel’s.” Aaron will present the goat selected by the LORD’s lot and perform a purification offering with it. But the goat selected by Azazel’s lot will be left standing alive before the LORD in order to make reconciliation upon it by sending it away into the wilderness to Azazel.”

Nem Károli tévedett, hanem az angol fordítók dolgoztak a Septuagintából, amelyben bűnbakként fordították a kérdéses szövegrészt. Az eredeti héberben azonban Azazel szerepelt.

Azért érdekes számomra mindez, mert ez a bizonyos Azazel úgy tűnik fel az idézett szövegrészben, mint valamiféle istenség, akinek ugyanolyan bakot kell áldozni, mint az Úrnak. Bibliakutatók szerint a héber mitológia is politeista volt eredetileg, s csak később alakult monoteistává és utólag irtották ki belőle a politeizmus nyomait – de azért ez nem sikerült teljesen maradéktalanul. Talán ennek egyik példája ez az Azazelre vonatkozó rész is?

Azazel neve egyébként a kanonizált Bibliában itt fordul elő egyedül, azonban apokrif iratokban máshol is találkozunk vele.

Énok könyve például azt mondja (55:3):

„Ti hatalmas királyok, kik lakoztok a földön, figyelmezzetek az Én Egyetlen Kiválasztottamra, ahogyan a dicsõség trónján ül, és megítéli Azazelt, és az õ összes szövetségesét, és az õ seregeit a Szellemek Urának nevében.”

Énok könyve szerint Azazel egy bukott angyal, aki egyike volt azoknak, akik Noé korában szexuális viszonyt létesítettek a földi nőkkel. Énok könyve Azazelt teszi felelőssé azért is, hogy megmutatta az embereknek hogyan kell fegyvereket és kozmetikumokat készíteni.

Isten ezután kiűzi Azazelt a mennyből és megparancsolja Rafaelnek, hogy kötözze meg Azazel kezeit és lábait és vesse egy sötét verembe a sivatagban, majd tegyen rá köveket és sziklákat és ott legyen örökké. (Ennyit a szellemi lényekről – ezek szerint fizikai eszközökkel akadályozhatók. :D )

Az Ábrahám Apokalipszise című apokrif könyvben egy tisztátalan madár képében jelenik meg Azazel, hogy megzavarja Ábrahám áldozatát.

Természetesen ha Azazel egy angyal az nem áll ellentétben a monoteizmussal, azonban a III. Mózes szerint áldozati bakot kell küldeni neki a pusztába, ami azért elég furcsa rendelés, ha egy bukott angyalról beszélünk. Lehetséges, hogy Azazel eredetileg isten volt, majd a héber mitológia lefokozta angyallá, ráadásul ellenséges angyallá?

http://en.wikipedia.org/wiki/Azazel
http://www.freeweb.hu/enok/Enok1.html

Forrás:http://ateistanaplo.wordpress.com/2011/09/30/ki-a-fene-az-az-azazel/#comments

A bejegyzés trackback címe:

https://mitoszrombolo.blog.hu/api/trackback/id/tr1004373585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Toronyőrbácsi 2012.04.15. 15:15:14

Hol van most a sok lelkes "keresztény," aki alig várja ,hogy megcáfolhassa amit írtál? Talán egy másik blogon elégítik ki szellemi szükségletüket?:D

Ping-Pong 2012.05.07. 09:55:06

"A héber szöveg így szól: ... sorsot a két bakra; egy sorsot az Úr számára s egy sorsot Ázázel számára. – A zsidó hagyományok szerint ez úgy történt, hogy a főpap két kis fadarabot vetett egy edénybe; az egyik ezt a felírást viselte: az Úré, a másikon ez állott: Ázázelé; aztán jobbkezével kihúzta az egyik sorsot s akinek a nevét húzta, azé lett a jobboldalon álló kecskebak. Ki vagy mi volt tulajdonképen Ázázel, biztosan megmondani nem tudjuk. Jelenthet annyit is, mint elmenő (kiküldendő) kecskebak; azt a kecskebakot ugyanis, amelyre ez a sors esett, kiküldték a pusztába. Jelenthet azonban annyit is, mint: legyőzött (engemet) az Isten; ebben az értelemben a Talmud és az őskeresztény írók tanúsága szerint e szót a sátánra kell vonatkoztatni s a kecskebak kiküldését úgy kell érteni, hogy azáltal, hogy ezt a kecskebakot kiküldöttek a pusztába (mely a maga kietlen sivárságával és számos, különös természeti jelenségeivel a régi keleti ember felfogásában a gonosz lélek lakóhelyét jelentette, vö. Iz. 13,21; Tób. 8,3; Máté 12,43; Luk. 11,24.), az izraeliták mintegy visszaküldöttek bűneiket annak, akitől azok származtak, a Sátánnak. – Végül az sem lehetetlen, hogy e szó (Ázázel) eredetileg valamely földrajzi hely tulajdonneve volt, valahol a Sínai-félsziget szakadékos pusztaságai között, ahova az izraeliták első-ízben engedték ki e «bűnbakot»."

"Egyik sors jelölje a föláldozandó, másik az elbocsátandó bakot (10. v.). Igy értelmezi ezt az egyház latin forditása; de a héber szövegből más értelmezés is vonható; mert a héber szó „Aszaszel,“ melyet a Vulgata (hircus emissarius) elbocsátandó baknak mond, sok értelmű. Legbiztosabban fordítható az a szószármaztatás és összefüggés szerint „elvetett ellenségnek, ördögnek;“ s ekkor igy fog hangzani: egyik sorsot az Úrért, másikat az ördögért, kit egyébiránt nem valami gonosz istenségűl kell tekinteni, kit áldozattal volna szükség megengesztelni, hanem csak az Isten büntető-itéletének eszközeül, szolgájaúl. – A sorsolás módja a rabbinusok szerint következő volt: A főpap két darab fácskát, melyek egyikén ez volt irva: „Jehovahért“ másikán: „Aszaszelért,“ vőn egy edényből; s a mely sors jobb kezébe jutott, a jobb oldalon álló bakot illette, a balkezébe jövő a balfelűlit."

"A másik baknak elevenen kellett elbocsáttatni, annak jelképeűl, hogy az izraeliták vétkei elvétettek s a pusztának adattak át; vagy hogy ők a halálból ismét szabad életre keltek. (Lásd Móz. III. 14,7.). A héber szöveg más értelmezést is megenged e szavak szerint: „és melyre az Aszaszelért való sors esik, azt állitsa elevenen az Úr elé, hogy őt megengesztelje, és bocsássa el Aszaszelnek a pusztába.“ E szerint oly jelképűl is vehették a másik bakot Izrael fiai, mely a bűnökkel az ideigvaló büntetéseket is magára veszi a nép nevében, s magát a pusztában tartózkodó sátánnak, az isteni büntető itélet szolgájának (Jób 1,6–12. 2,6. Kor. I. 5,5.), átadja a nép helyett."

Ping-Pong 2012.05.07. 10:01:17

"A 7–10 v.-ben vélhetőleg egy régi, „pusztai” jellegű emlék tükröződik (bár régebbi ószöv.-i írásokban, valamint az ünnepnek két említett locusában nem találkozunk velük). Az 5 v. szerint a gyülekezetnek két kecskebakot kellett adnia áldozat céljára. Ezekre a főpap sorsot vetett: az egyik lett az Úré, a másik Azázelé. Az elsőnek a sorsa az lett, hogy vétekáldozatul szolgáljon a nép bűneiért, a másodiké pedig, hogy elküldjék a pusztába Azázelnek. Az utóbbi névvel kapcsolatban aligha lehet másra gondolni, mint hogy egy pusztai démont értettek rajta. A sokszor racionalista fordításokkal kísérletező Septuaginta ugyan megpróbálta feloldani e nevet, s az cázal igegyök származékának fogva fel a szót, ezt a fordítást adja: „hogy ott hagyják a pusztában”. A sorsvetésnél levő párhuzam azonban inkább tulajdonnévre mutat az Úr nevével szemben. Itt tehát még azok a vallástörténetből ismert régi gondolatok kísértenek, melyek szerint a puszta nemcsak terméketlen, kietlen vidék, hanem a gonosz démonok lakóhelye is (Lev 17:7; Deut 32:17; Ézs 34:14 stb.). A két bakkal kapcsolatos szertartás leírását megszakítja a 11–14 v., ahol először is a főpapnak önmagáért és házáért (= a papságért) kellett a már előbb említett vétekáldozatot bemutatnia (11 v.). Ezután következett az ünnepnek a legfontosabb és a főpapra nézve legkiváltságosabb mozzanata, az az évenként egyszer előforduló lehetőség, hogy belépjen a szentek szentjébe. Ezt megelőzően nagy mennyiségű füstölőszert kellett tenni a tömjénező edénybe, hogy a keletkező füstfelhő betakarja a „bizonyság” (= a tízparancsolatot tartalmazó szövetség ládája) fölött levő „fedelet”, amelyet az Úr jelképes trónjának a „kegyelem királyi székének” tartottak (olv. Ex 25:17–22 magy.). Nem volt szabad erre kíváncsi tekintettel nézni még a főpapnak sem, mert az ő feladata nem a nézelődés, hanem az istentiszteleti cselekmény végzése volt. A szentélyben a 17 v. szerint ekkor egyáltalán nem tartózkodhatott más, papi személy sem. – A leírásból úgy látszik, hogy ezúttal nem az illatáldozati oltárra kellett hinteni a füstölőszert, mert az a kárpiton kívül volt. A keletkezett füstfelhő pedig ceremóniális földi megfelelője annak a felhőnek, amely mint az Úr dicsősége, az ő személyes megjelenésének látható jeleként szokott feltűnni a szent hajlék fölött (vö. Ex 40:34–35 stb.).
A szentek szentjében történő ceremónia tulajdonképpen az áldozati állatok vérének a kegyelem táblájára való hintése, ez áldozati állatok pedig a következők: a 3 v.-ben említett bika és a sorsvetés által az Úrnak kiszemelt bak (8 v.), az első a főpapnak, a második a népnek az engesztelő áldozata. (A szertartások egymásutánjában bizonyos feleslegesnek látszó ismétlődések vannak az áldozati állatok levágására szóló utalásokban.) Ezen a ponton a leírás vissza is tér a 8 v.-hez, az Úrnak, illetve Azázelnek kisorsolt bakok rendeltetéséhez. Amelyik az Úré lett, azt tehát feláldozták, hogy pozitív módon szerezzen engesztelést és vegye le a népről Isten büntető haragját. Ugyanilyen szerepet tölt be, de negatív vonatkozásban a másik állat. A szentélyből kijövő főpap ugyanis, miután a nagy oltáron is elvégezte a vérrel történő engesztelést, az Azázelnek sorsolt bak fejére kézrátétellel és liturgikus szöveg elmondásával ráruházta Izráel vétkét, azután egy emberrel kivezettette a pusztába, hogy az ott szélnek eressze (20–22 v.). E szertartásnak a jelképes, imitatív jelentősége nyilvánvaló. A bűn átruházásával és a vele megterhelt állat elküldésével a főpap ugyanúgy meg akarta szabadítani vétkeitől Izráelt, ahogyan tette azt más vonatkozásban az engesztelő áldozattal. A pusztába, a gonosz démonhoz való elküldés azt ábrázolja, hogy a bűn térjen oda, ahová való (vö. Zak 5:5–11), kissé közönséges magyar kifejezéssel élve: vigye el az ördög! – A kiegészítő szertartások is szükséges rituális mosakodások a 23–28 v.-ben vannak leírva."

Toronyőrbácsi 2012.05.08. 01:11:39

@Ping-Pong: Le a kalappal! De Azazek most akkor ki is valójában?Istenség, dámon,félisfen, kitaszított? Ezeket a magyarázatokat ismerem. Ezen a véleményen vagy te is? Sokadszorra olvasva is megrázol! Az apokrifek! Tudom, járatosabb vagy mint én,de...........ectect
süti beállítások módosítása